Oldalak

2014-03-30

Didik és dédik

Ez a post majdnem nem íródott meg, mert pillanatnyilag a politika érdekesebbnek tűnt. De ha már emlegettem (és egy hűséges olvasó kérte), akkor legyen. Az eredeti tervekhez képest azonban kissé kevesebb lett benne a néprajz (nem sikerült még megnéznem a Szerelempatak című filmet) és a divat, viszont jóval több az evolúcióbiológia. Erről persze nem csak a remek időjárás, a ragyogó napsütés, hanem az én tudományos témák iránti perverz érdeklődésem is tehet. Hogy itt a tavasz, az már nem kétséges. A kertünkben mindenütt kék, fehér, nagyon sárga, halványsárga, lilás, rózsaszínes stb. "gazok" virítanak. Kék nefelejcs, jácint, nárcisz, hortenzia meg ilyenek. Hogy melyik melyik, azt ne kérdezze senki, a kék nefelejcset gyanítom a színe alapján, ezen kívül csak a rózsát ismerem fel a tüskéiről meg hogy rózsaillata van, mert a botanikai érdeklődésem az ehető növényekre korlátozódik.
Szerencsére a tavasz nem csak a kertünk növényeire, hanem a nők ruházatára is pozitív hatást gyakorol. Szignifikánsan rövidebbek lesznek a szoknyák és mélyebbek a ruhakivágások. Az egyik kolléganő kérdezte is, hogy mi van, talán leette magát, mikor észrevette, hogy rajta felejtettem a dekoltázsából kivillogó, gömbölyű keblein a pillantásom. Azzal mentettem a helyzetet, hogy megjegyeztem, én a helyében ilyen lenge öltözetben nem mernék bemenni a nyolcadikosokhoz, mert aztán nem figyelnek a fiúk. Pontosabban nem az órájára figyelnek majd. A kolléganő begombolkozott és úgy ment be órára. Én meg gondolom el lettem könyvelve vaskalapos fap*csának.
Tavasszal megbolydulnak a hormonok, és felkavarodik a ruhásszekrények tartalma. Először a tinilányok rajzanak ki az utcára vese- és bugyivillantó rövid felsőkben és szoknyákban. De a múltkor már láttam egy nyugdíjas korú nénit is térd felett érő, virágos kis ruciban. A nyugdíjas klubban biztosan körüldongták az ősz hajú urak. Akik felvették a legjobb ingüket, és kidüllesztett mellkassal járkáltak fel s alá. Mert a Homo sapiens szexuális viselkedéséhez hozzátartozik, hogy mindkét nem tagjai igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, felkelteni a másikban a szexuális érdeklődést. Akár még nyolcvanon felül, a fogamzóképes kor lezárultával is. Amiből adódik, hogy a szexualitásnak az utódlás biztosításán túlmenően is vannak funkciói.
Van egy érdekes cikk a főemlősök szexualitásáról. Angolul persze, de aki érti valamennyire a nyelvet, érdemes elolvasnia. Az ember mellett szó esik a gorillákról, orangutánokról, csimpánzokról, és kedvenceimről, a bonobókról is. Van benne egy nagyon érdekes ábra:
Ez azt mutatja, hogy az egyes fajok hímjeinek mekkorák a heréi, milyen hosszú a pénisze, és a nőstényeknek mekkorák a mellei és a klitorisza. Nagyon izgalmas következtetések vonhatók le belőle.
Az orangután monogám, a gorilla szigorúan őrzött háremet tart, így a spermiumoknak nem kell vetélkedniük, ezért elegendő a hímeknek a kisméretű, kevesebb spermát termelő here is. A bonobók és csimpánzok nyíltan promiszkuisak, ezért a hatalmas herék által termelt nagy mennyiségű sperma hivatott versenyelőnyt biztosítani a nőstények megtermékenyítéséért folyó küzdelemben. Az ember, heréjének méretét tekintve, valahol a kettő közt helyezkedik el, amin nem is csodálkozunk, a nyíltan monogám, ám titokban promiszkuis szexuális viselkedését figyelembe véve. A bonobók és a csimpánzok nagy méretű klitorisza arra utal, hogy a nőstények igencsak élvezik a szexet, aktívan kezdeményezik a szexuális kapcsolatot. A gorilla, az orangután és az ember esetében feltehetően kisebb a biológiai késztetés ilyesfajta aktivitásra. Illetve a szex kezdeményezése előbbiekhez viszonyítva kevésbé az élvezet, és inkább a kedvezőbb szociális státus elérése miatt történik.
A herék és a klitorisz mérete alapján a főemlősök jól láthatóan két csoportra oszthatók. A szabados szexet gyakorló bonobókkal és csimpánzokkal szemben ott a gorillák, orangutánok és emberek szabályozottabb szexualitású csoportja. Erre utal az előbbieknél a funkcionális okokból (az intenzívebb használat miatt) megnövekedett here- és klitoriszméret. Az ember azonban mégiscsak kilóg a többi főemlős közül. Kiugróan nagy ugyanis a nőstények melle és a hímek pénisze. A mellek feltehetően kulturális hatásra nőttek meg. A ruha, ágyékkötő stb. viselés következtében, a hímek számára szexuális ingert jelentő farpofák eltakarása miatt, az ingert kiváltó formák a nőstények mellkasán jelentek meg, hasonlóan a szeméremajkak látványának pótlására kifejlődött megvastagodott ajkakhoz.
A megnyúlt pénisz azonban kissé rejtélyes. A bonobónak és csimpánznak a versenyhelyzet miatt valamivel nagyobb van, mint a gorillának és az orangutánnak. A nőstényeik a hímek által kiváltott szexuális élvezet mértéke szerint is válogattak közülük, így a nagyobb méret, a megnövekedett spermatermeléssel együtt biológiai előnyt biztosít a génállomány továbbadásához. Az ember pénisze még a csimpánzokhoz, bonobókhoz mérten is hatalmas. Viszont a heréi inkább gorillára, orangutánra jellemző méretűek. Azaz az emberi hímek a spermatermelést illetően nem voltak olyan erőteljes versenyre kényszerítve, mint a csimpánzok és a bonobók. Viszont a nagyobb pénisz mégis szelekciós előnyt jelentett.
Egyéb bizonyíték híján csupán feltételezésekkel élhetek. A) elképzelés szerint, a mellekhez hasonlatosan egyszerűen optikai tuning szerepét játszotta a megnövekedett pénisz. A nagyobb jobban domborodott az ágyékkötő alatt, esetleg ki is lógott alóla, így erősebb vizuális ingerként szolgált a nőstények számára. B) verzió kicsit összetettebb, eszerint az emberi spermák nem voltak erős versenyhelyzetnek kitéve, jórészt hárem rendszerben, vagy párkapcsolati keretek közt zajlott a szex és a szaporodás, de a nők is beleszólhattak valamilyen módon a háremuruk vagy párjuk (de egész biztosan a születendő utód genetikai apjának) kiválasztásába.
Vagyis párválasztáskor előnyben részesítették a sejthetően nagyobb gyönyör nyújtására alkalmas szervvel rendelkező, termékenyebbnek látszó partnert, vagy ha nem választhattak tetszésük szerint, akkor a nekik rendelt társ mellett, titokban mással is szexuális kapcsolatot tartottak fent, amire csak korlátozott alkalommal és korlátozott számú partnerrel került sor. Biztosan, hogy nem kerültek kapcsolatba sok hímmel egy adott termékenységi időszakban, mert akkor az intenzív versenyhelyzet a hímek heréinek növekedését okozta volna. Sokkal inkább jellemző lehetett, hogy a nyilvánosan ismert partneren kívül egyetlen másikkal párzottak csak, akit viszont ők választottak ki, többek között az általa várhatóan nyújtott szexuális élvezet mértéke, így áttételesen a péniszének mérete alapján.
Persze ez színtiszta spekuláció, és a nyújtott gyönyör mértéke, amire utaltam a méretek kapcsán, az nem törvényszerűség, még kevésbé értékítélet, csak evolúciós-szelekciós hatótényező. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ember esetében a szex nagyobb mértékben meghatározott válltól felfelé, mint deréktól lefelé. (Azt ember elsődleges erogén zónája az agya, leginkább fejben dől el minden.) Vagyis a biológiai meghatározottság mellett a szocio-kulturális tényezők szerepe sokszor erőteljesebben érvényesül. Azaz, lefordítva magyarra, ugyan lehetséges statisztikai vizsgálatokat végezni, és az alapján általános megállapításokat tenni az emberi szexualitásról (lásd a Kinsey-jelentést), de abból következtetés levonni egy adott konkrét egyedre nézve nem lehet. Vannak ugyan "trendek", de azon belül az egyének viselkedése igencsak összetett, sokszínű és változatos. (Erős idegzetűeknek itt egy négy és fél órás dokumentumfilm.)

9 megjegyzés:

Névtelen írta...

A homoszexuális ember evolúciós képrejtvény.
Semmilyen evolúciós és fajfenntartási, kódolt késztetésem nincs, bár való igaz, hogy a méretes cicik és popsi jobban vonz, mint a sportos testalkat.
És ha megkérdezel random meleg fiút, azt fogja mondani, hogy a mamutölő alkatú pasikat kedveli (többnyire, ha nem macifan).
De akkor ezt nem értem.
(A cikk szó helyett pedig azt olvastam: cicik.) Csók. Ty.

AncsaT írta...

Ó, a homoszexualitás rejtélye meg van oldva. A páros család kialakulása hozta magával. Egy férfi és egy nő kevés eltartani 6-8 gyereket. De ha a pár egyik tagjának van egy meleg testvére, akkor az, saját utódok híján, beszáll az ő gyerekeinek nevelésébe. Evolúciós szempontból a meleg testvér számára is "előnyös" a dolog, az unokaöccsei, unokahúgai részben (25%-ban) az ő genetikai örökségét is hordozzák.

Ha túl sok a meleg, nem szaporodik elég gyorsan a faj. Ha túl kevés, nem érvényesül a család támogatásában nyújtott segítség. Az 5-10% az pont megfelelő aránynak tűnik. És árulkodó a statisztika is, jellemzően a sokadik fiú szokott meleggé válni. Az első a legritkábban, a második valamivel gyakrabban, a harmadik, negyedik stb. egyre gyakrabban. Akinek még nincsenek testvérei, annak magának kell utódokat nemzenie. Akinek már vannak bátyjai, az segíthet annak a gyerekeit felnevelni.

A leszbikusságot viszont tényleg nehéz magyarázni, a hímekből elég kevesebb is, elvégre egyetlen pasi képes megtermékenyíteni 523 nőt (láttam egy ilyen filmet - nem pornó volt, spermadonor sztori :) ). Evolúciós szempontból az az előnyös, ha minden nő szül gyerekeket. Talán eredetileg a leszbi ősasszonyok is szültek, csak ők két anyás családmodellben nevelték a gyerekeiket. És, hogy kettejüknek ne legyen 30 gyereke, úgy korlátozták a teherbeesés esélyét, hogy többnyire egymással szexeltek. :)
(Téged is az anyaságra alkalmas testfelépítésű, termékeny nők vonzanak, akikkel érdemes kétanyás családmodellben egymás utódjainak nevelésére szövetkezni.)

A vége felé már kicsit merészen következtetek, de hát ez van, meglódul a képzelet, ha izgalmas, tudományos ciciket :) olvas az ember.

AncsaT írta...

Szívesen. :) Örülök, hogy tetszett. Röhögni is szabad rajta (amennyiben nincsenek jelen kis péniszű gorillák és orangutánok meg apró heréjű pasik, akik félreérthetik, és rossz néven vehetik a vidámságunkat).

fetisa írta...

Na jó, ez tényleg jó poszt volt...nem csak a cicik miatt. Bioszóra :-*

AncsaT írta...

Ciciből viszonylag képben vagyok, de a csimpánz péniszéről lassan többet tudok, mint a homo sapienséről. :)

fetisa írta...

A te esetedben ez nem olyan nagy ügy :-P

AncsaT írta...

Bár sok a hasonlóság, számomra érdekesebbnek tűnnek a hím gorillák és csimpánzok. Mindig is odavoltam Dian Fossey, és Jane Godall munkásságáért. :)

fetisa írta...

Előbbiért én is...meg Sigourney Weaverért is, aki a filmben játssza őt :-)

AncsaT írta...

Ó, Sigourney nagy kedvenc. Mindig mondom, hogy mennyire felizgatott, mikor az Alien végén kinyírta a szörnyet, és bugyiban trikóban az ölébe tévedt a keze, és megsimogatta a szőrös... cicáját. :) A folytatásokra annyira rá voltam kattanva, hogy sose akkor izgultam, amikor a szörnyek jöttek, hanem, amikor Ellen Ripley tűnt fel a képernyőn. :))

Megjegyzés küldése