Rajongok a vámpíros történetekért. Csak sajnos kevés van belőlük. Egy szirupos romantikus ponyva, szirupos romantikus ponyva marad akkor is, ha az észvesztően sármos kalózkapitányt észvesztően sármos mestervámpírra cseréljük. Az arányok megmutatják a mű valódi természetét. Tartsuk a könyvet egy lavór fölé, tekerjük hengerré, és facsarjuk tiszta erőnkből. Figyeljük meg, hogy ami kicsorog belőle, abban a vér, vagy a nyál van többségben. Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz című könyve határeset. Épp annyira véres, mint nyálas. Az élvezhetőség határán. De a múltkori vámpírbarbis sztorit magasan hajazza.
Az önsajnálat visszaszorítása
-
Ma volt az első reggel, hogy nem arra keltem, miért tettem ezt magammal,
miért tetted ezt velem – nem is feltétlenül drámai, haneminkább egyszerű
oknyomozó...
3 napja