Rajongok a vámpíros történetekért. Csak sajnos kevés van belőlük. Egy szirupos romantikus ponyva, szirupos romantikus ponyva marad akkor is, ha az észvesztően sármos kalózkapitányt észvesztően sármos mestervámpírra cseréljük. Az arányok megmutatják a mű valódi természetét. Tartsuk a könyvet egy lavór fölé, tekerjük hengerré, és facsarjuk tiszta erőnkből. Figyeljük meg, hogy ami kicsorog belőle, abban a vér, vagy a nyál van többségben. Jeaniene Frost: Félúton a sírhoz című könyve határeset. Épp annyira véres, mint nyálas. Az élvezhetőség határán. De a múltkori vámpírbarbis sztorit magasan hajazza.
Garázsban tartott, mások által fiatalosnak mondott, megkímélt állapotban
lévő, orvos házaspártól
-
A magas önismereti szinten funkcionáló, viszont kórosan kudarckerülő
kodependens emberek lehetnek mások, mint mindig egyedülállóak? Barátnőm
apjának unokat...
20 órája